Utilisader:Mesoscaph/Cudeschs/Linguas dal mund/Ungarais

Nua discurran ins ungarais e quantas persunas discurran questa lingua?

Ungarais vegn discurrì en tut il mund da ca. 13 fin 15 milliuns umans. 9,5 milliuns persunas vivan en l'Ungaria, nua che l'ungarais è er lingua uffiziala. En intginas regiuns da la Serbia e Slovenia che sa chattan al cunfin da l'Ungaria vivan uschè grondas minoritads ungaraisas che lur lingua è renconuschida là – sper la lingua naziunala sco tala – sco lingua uffiziala regiunala. Ultra da quai è ina gronda gruppa da chasa en las Carpatas rumenas. Ils ulteriurs pledaders èn derasads en tut il mund, per exempel en ils Stadis Unids, l'Argentinia u l'Australia.

Tge scrittira dovra questa lingua?

L'ungarais dovra ils bustabs latins, pia ils medems sco nus.

Igl existan ils suandants consonants:

Bb, Cc, Dd, Ff, Gg, Hh, Jj, Kk, Ll, Mm, Nn, Pp, Rr, Ss, Tt, Vv, Zz

Ils consonants Q, W, X ed Y cumparan be en pleds esters. Il Y vegn plinavant duvrà en digrafs (= dus bustabs che furman in sulet sun, sco p.ex. ch). Igl existan ils suandants digrafs: cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs. Ultra da quai exista in trigraf. Quel fa il medem sco in digraf, consista però da trais bustabs: dzs.

Tar ils vocals e las stgirentadas (darar er tar ils consonants) vegn fatg la differenza, schebain la pronunzia è lunga ni curta. En cas excepziunals dependa la muntada d'in pled da la lunghezza d'in vocal. È in vocal lung, vegn mess suravi in accent; tar stgirentadas lungas vegnan ils dus puncts remplazzads tras dus accents. Qua ils vocals e las stgirentadas en survista:

Aa/Áá, Ee/Éé, Ii/Íí, Oo/Óó, Uu/Úú, Öö/Őő, Üü/Űű

Tge savain nus davart l'istorgia da questa lingua?

Betg bler. Enconuschent è che la lingua ungaraisa n'ha ses origin betg en l'Europa. Quai declera, daco che la lingua n'è betg parentada cun las autras linguas europeicas. Da vart dals scienziads datti differentas ideas, danunder che la lingua pudess vegnir. Uschia han ins per exempel gia supponì ch'ella saja parentada cun quella dals Celts, Tircs u Hunns.

Ozendi partan ins però d'ina derivanza da la Sibiria, danunder che deriva er il finlandais. Tuttina na sa chapissan ils pledaders da questas duas linguas betg, damai ch'els èn sa spartids avant blers millis onns in da l'auter ed èn sa stabilids en Ungaria resp. Finlanda.

Tge locuziuns pudessan esser utilas en questa lingua?

Szia!/Sziasztok! – Hallo! (drizzà a plirs)

Szia!/Sziasztok!/Viszontlátásra!/Heló – Tschau! A revair!

Jó reggelt! – Bun di (la damaun)

Jó napot! – Bun di

Jó estét! – Buna saira

Hogy hívnak/hívják? – Co has ti / avais Vus num?

Az én nevem... – Mes num è...

...vagyok. – Jau sun...

Hogy vagy/van? – Co vai cun tai/cun Vus?

Jól vagyok. – Cun mai vai bain.

Köszönöm! – Grazia

Beszélsz/Beszél németül? – Discurras ti/discurris Vus tudestg?

Beszélsz/Beszél angolul? – Discurras ti/discurris Vus englais?

Il cumenzament d'ina poesia

Oly távol vagy tőlem, oly elérhetetlen,

itt ülök magamban, egy szál papír előttem,

de mit írhatnék neked?

Mondjam, hogy rád gondolok?

Mondjam, hogy sohase felejtlek?

Pronunzia

Oj táwol wadch tőlem, oj elérhetetlen,

itt ülök magamban, edch sál papír előtem,

de mit írhatnék neked?

Mondjam, hodch rád gondolok?

Mondjam, hodch schohasche felejtlek?

Translaziun

Ti es uss uschè lunsch davent da mai, nuncuntanschibel.

Jau ses qua davant il fegl palpiri,

Ponderesch, tge duai jau scriver a tai?

Duai jau dir che jau pens a tai?

Duai jau dir che jau na ta vegn mai ad emblidar?